A depresszió gyógyszeres kezelésének a legmegfelelőbb tüneti reakció vagy rendeződés eléréséig tartó (rendszerint 6-12 hetes) akut kezelésből és a visszaesés megelőzésére szolgáló, további hat havi folyamatos kezelésből kell állnia. A fenntartó kezelés néha hónapokig vagy évekig tart, visszatérő vagy tartós zavar esetén. A visszaesés gyakorisága körülbelül kétszeresére nő, ha abbahagyják az antidepresszáns gyógyszer szedését a fenntartó kezelés vége előtt, tehát fontos a kezelési szabályok betartása, még akkor is, ha kezdeti javulás mutatkozik.

A depresszió kezelésére többféle gyógyszert alkalmaznak. A gyógyszer megválasztásához az orvosnak többféle tényezőt kell figyelembe vennie: pl. a vezető tüneteket, a beteg előtörténetét, a beteg preferenciáit, valamint a mellékhatásokat. Ebben a vonatkozásban kulcsfontosságú az unipoláris és bipoláris depresszió elkülönítése. Ez a lépés rendszerint már megtörtént, mielőtt Ön gyógyszerészként bekapcsolódik a kezelésbe. A depresszió kezelésével általában kapcsolatba hozható gyógyszerek leggyakoribb csoportjai és azok jellegzetességei:

Antidepresszívumok:

• Fontos a beteg biztosítása arról, hogy ezek nem okoznak hozzászokást és nem változtatják meg a személyiséget;
• A beteget figyelmeztetni kell arra, hogy türelemre van szükség, mert az antidepresszívumok hatása késleltetve jelentkezik (körülbelül 2-4 hét múlva), míg egyes mellékhatások (pl. émelygés az SSRI-oknál) fellépnek a gyógyszerszedés kezdetén.

Nyugtató gyógyszerek:

• Az antidepresszánsok kiegészítéseként használhatók, de csak rövid ideig, pl. az első két hétben, amíg az antidepresszívumok elkezdenek hatni;
• Erősen magukban hordják a függőség veszélyét;
• Hozzászokás (egyre nagyobb adagok kellenek a tünetek enyhítéséhez) és elvonási tünetek jelentkeznek;
• Ideiglenesen kell alkalmazni őket akut krízisben a szenvedés, a szorongás és az alvászavar enyhítésére, esetleg az öngyilkossági veszély csökkentésére.

Neuroleptikumok:

• Hagyományos esetekben pszichotikus zavarokban (pl. szkizofrénia) alkalmazzák őket;
• A pszichotikus depresszió kezelésére használják, legtöbbször antidepresszívummal kombinálva;
• Kis dózisban nyugtatóként is használják őket (pl. ciamemazin, quetiapin) depresszió és szorongásos zavarok esetén;
• Nem járnak függőség veszélyével.

Antiepileptikumok:

• Klasszikus értelemben epilepszia kezelésére használják őket, a hangulat stabilizálására alkalmas tulajdonságokkal rendelkeznek;
• Bipoláris depresszió esetén, illetve mánia kezelésére és megelőzésére ajánlhatóak.

Természetes antidepresszívumok:

• Az orbáncfű (hypericum perforatum) kivonat, ajánlott adagja 500-800 mg. A hatás latenciája három hét, a szintetikus antidepresszánsokhoz hasonlóan. A szedés időtartamát és más gyógyszerek párhuzamos szedését meg kell beszélni a kezelőorvossal;
• Nincs bizonyíték a többi reklámozott természetes antidepresszívum – pl. omega-3 zsírsavak – használata mellett.

A depresszióra jellemző pontos neurokémiai zavar nem ismert.  Az antidepresszívumok, úgy tűnik, fokozzák a serotonin és a noradrenalin hozzáférhetőségét az agy bizonyos részeinek szinaptikus réseiben. Ugyanakkor azonban újabb preklinikai vizsgálatok szerint az antidepresszívumok következetesen csökkentik az idegsejtek aktivitását az agytörzsben a locus coeruleusban, ahol a noradrenerg neuronok találhatók. Az antidepresszívumok a BDNF hozzáférhetőségét is növelik, amelynek szerepe van az idegsejtek képződésében és plaszticitásában.