A gyógyszer mellett a pszichológiai kezelés is fontos pillére a depresszió kezelésének.

A pszichoterápia a leg gyakoribb formája a pszichológiai kezelésnek. Két fő tényezője van: a beszélgetés és az együttműködés. A terápiák több típusát különböztetjük meg: kognitív viselkedésterápia, pszichodinamikus terápia, támogató tanácsadás és mindfulness-alapú megközelítések.

Kognitív viselkedésterápia

A Kognitív Viselkedésterápia a viselkedés terápia egy formája, amely hatékonynak bizonyult a depressziónál. Azon az elgondoláson alapul, hogy a negatív érzések hátráltató gondolatokból származnak és negatív viselkedéshez vezethetnek, egy lefelé haladó spirál formájában. A terápia a napok strukturálásnak és a napi aktivitás növelésének feladataival kezdődhet. Később, a kognitív viselkedésterápia segít azonosítani, megkérdőjelezni és megváltoztatni a negatív automatikus gondolatokat sokkal pozitívabbakká. A terápia fontos része  a betegségről szóló információk átadása (pszichoedukáció). Ezek a változások pozitív hatással vannak a hangulatra és a külső eseményekre adott reakciókat is megkönnyítik. A kliens és a terapeuta aktívan együttműködik és tanulnak egymástól. Alaphelyzetben 1-2 ülés van hetente, összesen 25-80 ülés zajlik le (3 hónaptól 1 évig)

Pszichodinamikus pszichoterápia

A pszichoanalízis elvein alapul. A pszichiátriai betegségek hátterében hasonló feltételezéseket tesz, a tudattalan érzelmi problémákra vezeti vissza őket. A pszichoanalízissel szemben ez a terápiás módszer az aktuális belső konfliktusokkal dolgozik, és a kliens másokkal való kapcsolatával. Ülő helyzetben zajlik az ülés, és szemkontaktust tartanak. A terapeuta szerepe a passzívtól a résztvevőig változhat és strukturálhat is. Alaphelyzetben 1-2 ülés van hetente. Egészen rövid is lehet 16-24 ülés, de tarthat egészen hosszan, akár 50-100, vagy még több ülésig.

Támogató tanácsadás

Néhány pszichoterapeuta a szupportív, non-direktív tanácsadás megközelítését használja, vagy önmagában, vagy más megközelítéssel ötvözve. Más egészségügyi szakember is használhatja, de akár önkéntesek is. Ez a fajta megközelítés támogató környezetet biztosít a kliens számára a problémái megoldására. A terapeuta figyelmes hallgatása teszi ezt lehetővé, illetve az, hogy bátorítja a pácienst, hogy beszéljen a helyzetéről és próbáljon megoldást találni rá egy gondoskodó, elfogadó környezetben. Megnyugtatja és megerősíti a klienst, de a depresszióra vonatkozó hosszú távú hatása még nem bizonyított.

Mindfulness-alapú megközelítések (a mindfulness „tudatos jelenlét”-ként fordítható)

Amíg a CBT és a pszichodinamikus irányzatok a depresszióval összefüggésbe hozható mintázatok megváltoztatására helyezik a hangsúlyt, a mindfulness-alapú megközelítések abban segítik az egyént, hogy jobban megfigyeljék magukat és a gondolataikat, valamint az érzéseiket reakcióktól mentesen szemléljék. Az ilyen módszerek közé tartozik a mindfulness alapú kognitív terápia (MBCT) és az éberség alapú stressz-csökkentés (MBSR). A CBT-hez hasonlóan a mindfulness-alapú megközelítések is arra tanítják a klienseiket, hogyan ismerjék fel a negatív automatikus gondolataikat és érzéseiket a depresszív epizódban, és ezek megszakítására törekedik. A CBT-vel ellentétben azonban azoknak a készségeknek a fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, hogy megengedjük magunknak azt, hogy a nyomasztó gondolatok jöjjenek és menjenek anélkül, hogy reagálnánk rájuk. Az MBCT hatástanulmányaiban már kimutatták, hogy különösen jól működik azok számára, akik visszatérő depresszióban szenvednek.